|

ELKÖLTÖZTÜNK!
A Szövetség új székhelye:
1055-Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.
A telefonszámok és az e-mail címek
változatlanok.

A KSH adatai szerint áprilisban a
tojás ára emelkedett a legnagyobb mértékben az előző évihez
képest, 62%-kal volt drágább, köszönhetően az uniós
„ketrecszabálynak”, valamint a nagyobb húsvéti keresletnek.
12-13%-kal drágult a sertés- és a
marhahús, a sertészsiradék viszont már 31%-kal, ami szintén
dobogós helyet jelent, ehhez képest szerényebb a csokoládé,
kakaó 20%-os áremelkedése.
Csökkent az ára a lisztnek, az
étolajnak (2-2%-kal), a cukornak (11%-kal). Árcsökkenésben a
burgonya a rekorder, 53%-kal előző év áprilisához képest. A
friss zöldség 13%-kal lett olcsóbb.

Februárban is nőtt a forgalom
A valós teljesítmény, a KSH nyers adatai alapján
januárt követően februárban is több árut adtak el az
áruházakban, mint egy évvel korábban. A mennyiségi növekedés
mértéke szerény, 0,7%, az üzemanyagok vásárlása pedig lefelé
húzza ezt a mérleget, amivel ezzel együtt már csak 0,2% a mért
változás, ami a gyakorlatban változatlan szintet jelent. 2011.
augusztusa óta - igaz, csak szerény mértékben - minden hónapban
nagyobb volt a KSH adatai alapján az eladott árumennyiség az
előző év azonos időszakához mérten.

A legfrissebb hírek szerint az
Európai Unió kifogást emelt a vidékfejlesztési miniszter, a
magyar termék minősítési rendjére irányuló rendelete ellen. A VM
rendelet tervezete azt tartalmazza, hogy a gyártó vagy a
kereskedő önként meghatározott feltételek alapján magyar termék,
hazai, vagy hazai előállítású minősítéseket alkalmazhat (a
termék csomagolásán vagy más módon).

Húsvét húsbavágó
kérdés lett, mivel alaposan megdrágult a tojás, továbbá többe
kerül az üzemanyag, így többe kerül az ünnepi étkezés, valamint
a rokonok, barátok megkeresése. A drágulás ellenére azonban
fogunk annyit költekezni, mint tavaly, az elmúlt hónapok
tapasztalatai erre utalnak (a karácsonnyal együtt a húsvét olyan
ünnep, amikor a családok minden tartalékot megmozgatnak,
ráadásul a kereskedelem számára jól indult az év).

A KSH
kereskedelemről szóló januári adatai az évkezdetről azt
mutatják, hogy a csökkenést előrevetítő várakozásokkal szemben
az eladott árumennyiséget tekintve (volumenben számítva) nőtt az
értékesítés. A nyers (mindenféle kiigazítás nélküli adatok
alapján) közel 2%-kal (1,9%-kal) többet vásároltunk januárban,
mint egy évvel korábban az áruházakban, az üzemanyaggal együtt
számított növekedés is 1,2%.

A KSH március
9-én tette közzé a gazdaság 2011. évi teljesítményét bemutató
GDP adatokat. A GDP felhasználásának része a háztartások
fogyasztási kiadása. A háztartások költekezésének értéke 14.484
milliárd forint volt 2011-ben (ami a kereskedelemben vásárolt
termékek mellett egy sor további szolgáltatást is magában
foglal: élelmiszerekből, iparcikkekből, üzemanyagokból,
járművekből 8.485 forint volt az áruházak bevétele, tehát
költekezünk máshol is).

2011:
százmilliárdokat húzott ki a zsebünkből a válság
A KSH adatai szerint 2011-ben - hajszálnyival
ugyan, de - nőtt a kereskedelmi fogyasztás az áruházakban,
üzletekben, a megvásárolt árumennyiséget tekintve 0,7%-kal (nem
számítva az üzemanyagokat, de azzal együtt is 0,2%-kal).

Az egyéni és
társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már
működő vállalkozások pedig legkésőbb 2012. március 1-ig
kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és
iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Folyamatosan
figyelemmel kísérjük az Erzsébet utalvány elfogadóhelyek
listáját. Sajnálatos, hogy a mai napon - újabb egy hetet
követően - továbbra sem szerepel nemzetközi áruházlánc,
élelmiszerbolt az elfogadóhelyek listáján.

Az időjárási
előrejelzések szerint hideg, hó és szeles idő lesz a következő
napokban. Nehezebb lesz vásárolni, hiszen még a közeli boltig
sem lehet zord időben csúszkálás mentesen eljutni, szélsőséges
viszonyok között pedig kimozdulni sem lehet.

Drágám, ez neked
ajándék?! Cseréld csak ki szépen, amire akarod, de ezt látni se
bírom! Állj csak sorba megint, fiacskám!

Slágercikk: a „ne játsszunk válságosdit, keresd
az olcsót” társasjáték!
December első
hétvégéjén már egyre több gyerek turkál (persze csak titokban) a
lakásban, vajon hova dugták el a szülők a karácsonyi
meglepetést. Turkálnak a szülők, családtagok is az üzletekben,
az első bevásárló roham már ezen a hétvégén várható.

a célfotó
szerint jobb, de csúszkálunk a jeges úton
2011.
szeptemberében 690 milliárd forintot költöttek a vásárlók az
üzletekben, ami 35 milliárd forinttal több az egy évvel
korábbinál. A hazacipelt árumennyiséget tekintve a nyers adatok
alapján - hajszálnyival ugyan, de - többet vásároltunk az előző
évinél, 0,3%-kal (az üzemanyagokat nem számítva 0,5% a
szeptemberi többlet).
A különbséget,
35 milliárd forintot megevett az infláció.

Zsűri: a
Központi Bizottság
Az Országgyűlés
a jövő héten dönthet a „pláza-stop” tilalomról, a 300
négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmények építésének
tilalmáról. Ennek alapján 15x20 négyzetméteren még épülhet pláza
(kicsit kicsi, de a miénk), 301 méter esetében már egy
központi, miniszterek részvételével működő Bizottság előzetes
engedélye kell.
Az OKSZ a
kisvállalkozások védelmének szándékával mindig is egyetértett,
ez a javaslat azonban felvet néhány kérdést.

Családi
karácsonyi költekezés
Néhány hét múlva
megkezdődhet a karácsonyi nagybevásárlás. 2007-2010. között
minden egyes évben csökkent a kereskedelmi értékesítés (az
eladott árumennyiség, az előző év azonos időszakához képest),
mind éves szinten, mind decemberben. 2011. eddig eltelt
időszakában összességében megállt a visszaesés, a tavalyihoz
hasonló szinten költekeztek a háztartások, ezen belül
különbségek persze vannak. A decemberi költekezés nem kis
mértékben függ attól, mit várnak a családi kasszák varázslói a
jövő évtől, hiszen a gazdaság szereplői közül éppen a
háziasszony tekint előre a legjózanabbul.

A kereskedők
szerint nincs szükség az étkezési utalványok felhasználásának
változtatásra, az élelmiszer bolti beváltás korlátozására. A
jelenlegi a gyakorlat jó, az alkalmazottak körében népszerű, az
étkezési utalvány megtalálja a helyét: az alkalmazott, aki 8
órát dolgozik, munkaidejében eszik is, az ebédnek valót pedig
valahol (élelmiszerüzletben, vagy vendéglátóhelyen) meg kell
venni.

Bajor csülök, párizsi szelet, svájci
kifli, amerikai palacsinta, görög saláta, milánói makaróni,
pekingi kacsa:
fogyunk, vagy fogyasztunk?
2011. nyara az izgalmak időszaka a
családok gazdálkodásában is. A nemzetközi környezet változásai,
azok hazai hatásai sokak számítását keresztülhúzták az elmúlt
hónapokban, elsősorban a svájci frank erősödése és az unió
legnagyobb gazdaságaiban a növekedés lassulása nyomán.
A háztartások fogyasztásában 2011.
első félévében és a nyári hónapokban egyes folyamatok
erősítették, mások gyengítették a családok költekezési kereteit.
Az eredmény a fogyasztás nagyságának változatlansága az előző év
azonos időszakához viszonyítva, az eddig megismert (döntő
részben KSH) adatok alapján.

Az elmúlt napokban több híradás
számolt be a magyar termék, a magyar eredetű élelmiszerek
minősítésével kapcsolatos kérdésekről. A kereskedők, a nagy
áruházláncok állásfoglalása továbbra is egyértelmű: magyar
termék az, ami döntő részben magyar alapanyagból hazánkban
készül.

A
Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a magyar eredetű
termék jelölésének feltételeit meghatározó rendelet tervezetét.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség egyetért a Vidékfejlesztési
Minisztérium kezdeményezésével, mely egységessé és egyértelművé
tenné a magyar eredetű élelmiszerek önkéntes minősítésének
feltételeit. Támogatja azt az elvet is, hogy meg kell
különböztetni a döntő részben a magyar mezőgazdaságból származó
élelmiszert a határon túlról behozott alapanyagból készített
termékektől.

Az OKSZ visszautasítja azoknak a
beszállítóknak a kijelentéseit, akik azt állítják, hogy a kereskedők a
beszállítókkal fizettetnék meg a válságadót.

a Józsefvárosi piac ezt is megúszta

GfK Hungária
|