A KSH legfrissebb adatai szerint 2011. novemberében nőtt a kereskedelmi fogyasztás az előző év azonos időszakához képest, az üzemanyagokat nem számítva 2,3%-kal, azzal együtt pedig 1%-kal.
Továbbra is a magasabb élelmiszerárak és a drága üzemanyagok húzzák lefelé a mérleget, a devizahitelesek törlesztő terhei mellett. Az élelmiszerek vásárlása az átlagnál nagyobb áremelkedések ellenére csekély mértékben még nőtt is novemberben, ami az év egészét is tekintve azt jelzi, hogy ezen a területen a családok fogyasztásuk színvonalát megőrizték (a háziasszonyok ugyanannyit cipekedtek haza, mint egy évvel korábban).
Kiugróan nagy volt a tartós cikkek vásárlásának bővülése (3,4%), iparcikkekből összességében 3,7% volt novemberben a növekedés. Novemberben megállt a ruházati piac korábbi hónapokban mért visszaesése.
A KSH adatai arra utalnak, hogy a személyi jövedelemadó változásai, a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése és a keresetek növekedése nyomán a kereskedelmi fogyasztás a nehézségek ellenére nem csökkent, egyes időszakokban pedig nőtt is.
2012. első hónapjai nehéz időszaknak ígérkeznek, mivel bizonytalanok a gazdasági kilátások, a kereskedelem helyzete pedig a vásárlóerőtől, a családok jövedelmi helyzetétől, a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. Nem zárható ki a piac kisebb mértékű zsugorodása, a későbbi hónapok fogyasztói piaci helyzete pedig egyértelműen a gazdaság teljesítményéhez köthető. Fontos tényező továbbra is az infláció, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok területén, valamint az árfolyamváltozás. Lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete is, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon.
A vásárlási szokásokban a döntő tényező a fogyasztói ár lesz, a vásárlók elsősorban az olcsóbb termékeket és vásárlási lehetőségeket fogják keresni.
Az élelmiszer kereskedelemben hatni fog a cafeteria rendszer változása, mivel az étkezési utalványok beváltásával élelmiszerekre tavaly még szabadon elkölthető 18 ezer forintos kedvezményes adózáshoz kapcsolt értékhatár 5 ezer forintra csökkent.
Befolyásolja majd a fogyasztói piacot a nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele is, egy megállapodás hatásai azonban kizárólag a részletek ismeretében vetíthetők előre. Jelenleg azzal lehet csak számolni, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok kedvező megítélése a forint árfolyamváltozásán keresztül közvetlenül és közvetve is erősítő tényező lehet a fogyasztói piac számára (például csökkenhetnek a devizahitelesek havi törlesztő terhei, olcsóbbak lehetnek az import termékek).
Budapest, 2012. január 25.
